• 2006-tól nyugalmazott egyetemi docensként óraadó az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén
  
• 2000-től az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének (2005-től a tanszék neve: Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék) egyetemi docense
  
• 1993-2000 között az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa
  
• 1979-1993 között az ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátusának egyetemi adjunktusa
  
• 1973-1979 között az ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátus tanársegéde, a külföldi hallgatók kari felelőse
  
• 1967-1972 között a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium magyar-orosz szakos tanára

• 2004-től A magyar mint idegen nyelv tanárképző program felelőse, működtetője (a program a 2005-2006-os tanévben a tantervi változások miatt lezárult)
  
• 2003: A magyar mint idegen nyelv c. önálló oktatási program kidolgozása
  
• 1999: PhD-fokozat ("summa cum laude"). A disszertáció címe: Pedagógiai összefüggések egy alkalmazott nyelvészeti diszciplína - a magyar mint idegen nyelv - szempontjából
  
• 1998: Az alkalmazott nyelvészeti szak öt tanegységének akkreditációs kidolgozása
  
• 1991-92: az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány Studia Hungarica nyelviskola vezetője
  
• 1991: az ELTE első külföldieknek rendezett Nyári Egyeteme magyaroktatásának alapító vezetője
  
• 1975: a bölcsészdoktori fokozat megszerzése. A disszertáció címe: Vashosszúfalu hangtana

Az alkalmazott nyelvészeten belül kutatási témája elsősorban a magyar mint idegen nyelv. Kutatásaiban a nyelvészet és a pedagógia területét köti össze - az interdiszciplináris kiindulás, ill. az integrált kutatás a tanulási sikeresség elérését célozza meg. Áttekintő munkái nagyrészt a magyar mint idegen nyelv oktatásának négy sarkalatos tényezőjére vonatkoznak: a tanár szerepére, az idegenség fogalmára és a magyar nyelv tartalmaira és eszközrendszerére a tanulási/elsajátítási folyamatban. E tényezők vizsgálatának eredményeiből vezeti le a magyar mint idegen nyelv diszciplináris kérdéseit.

A magyar mint idegen nyelv autonóm diszciplínájához a magyar nyelvészet, valamint az idegennyelv-didaktikát használja fel szakmai támaszul. Ennek során - az idegenségszemlélet miatt - inkább a pedagógiai érveknek ad elsőbbséget. Ennek ellenére a tanulást/elsajátítást és annak intézményrendszerét nyelvstratégiai kérdésként kezeli.

Szervezeti tagság, magyar és külföldi konferenciarészvételek:

• a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Nemzetközi Hungarológiai Társaság tagja;
• rendszeres résztvevője és előadója az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, a Balassi Bálint Intézet és a Magyar Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete évenként megrendezésre kerülő konferenciáinak.