Szociolingvisztika. Diskurzuselemzés. Nyelvtipológia. Magyar mint idegen nyelv. Kivetítő. Elnöki asztal. Projektor. Kávészünet. Papírok. Nyakkendő. Kiosztmány. Lexikográfia. Névtan. Interkulturális nyelvészet. Nyelvpolitika…

Az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének folyosójáról 2008. április végén ilyen és ehhez hasonló képélmények maradhattak meg az arra látogató fejében. A kampuszon mindenütt kifüggesztett, egyedi tervezésű plakátok (Kiss Adél festőművész) mutatták az irányt és a programot, hogy az érdeklődök minél nagyobb kedvvel foglalhassanak helyet a tanszéki könyvtárban. Pardon: az aktuálisan konferenciateremmé alakított könyvtárban.

Az, hogy most a kezünkben tarthatjuk a TINTA Könyvkiadó színeiben a „Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához” sorozat 85. kötetét, több hónap munkájának eredménye. A kötet szerkesztése (Gecső Tamás, Kiss Zoltán) már csak a végjátéka annak a hosszú folyamatnak, amely megelőzte, hogy most hallgatók egy csoportja immár első publikációját magáénak tudhatja.

2008. április 28-án nyitotta meg kapuit „Ismeretlen ismerős-ismerős ismeretlen. Az alkalmazott nyelvészet dimenziói” címmel az Alkalmazott Nyelvészeti Szakos Hallgatói Érdekképviselet első hallgatói konferenciája. A kezdeményezés - egyedülálló és remények szerint hagyományteremtő. A konferencia előadói a szakos hallgatók, eszperantisták, magyar mint idegen nyelv programosok, afrikanisták, vagy éppen PhD-n tanulmányokat folytató ifjú nyelvészek voltak. Színvonalában és szervezettségében semmivel nem maradt el bármely „felnőtt” konferencia kínálatától, sőt az ifjonti hév és a „nagyokat idéző” szervezés csábító egyvelegét tovább fűszerezte az az izgalom, mely minden résztvevőben fel-felbukkant. Hiszen a kulisszák mögött is hallgatók álltak, éppen úgy, ahogy a „világot jelentő deszkákon”.

Ez a két napos konferencia teljes mértékben a hallgatókról szólt és arról az elkötelezettségről, mely mindannyiukat az alkalmazott nyelvészet folyamatosan és rohamtempóban fejlődő, táguló tudományterületéhez köti. Minden előadásból sugárzott, hogy a téma egyedi, mélyen az előadóé. Az előadóé, hiszen nagyon alapos és komoly, az egyetem falait messzemenően átlépő elméleti vagy éppen kutatói háttérmunka előzte meg az előadást, amiből a hallgatóság csupán 10-15 perc erejéig részesülhetett. Az előadást vita, a kérdést kérdés követte, hiszen „a tudományos kutatásnak mindig az a vége, hogy hirtelen több probléma is felbukkan ott, ahol korábban csak egy volt” (N. Mailer). A kurzusok során a hallgatók és oktatók közös munkája most további közös szellemi teremtésben jelölhette ki az utat: a téma fejleszthető, folytatható, fokozható. Az első nap végén továbbá lehetőség nyílt kerekasztal-beszélgetésre, melyre vendégként érkeztek korábbi szakos hallgatók, hogy a nagybetűs Életben szerzett akár szakmai, akár elhelyezkedéssel kapcsolatos praktikus tapasztalataikat megosszák az őket követőkkel.

Az alkalmazott nyelvészet még a laikusok számára is egy olyan tudományterület, mely elfogadott, hiszen első ránézésre is kézzelfogható, belátható, nagy vonalakban még „érthető” is. Itt már az elmélet gyakorlati alkalmazásban jelenik meg, mindenképpen a társadalmi hasznosság célját helyezi előtérbe. Az előadások szerteágazó tematikája ékes bizonyítéka, mennyi és mennyire különböző területet lehet érdekes és izgalmas kutatási bázissá alakítani. Mindezt úgy, hogy egyaránt befogadható hozzáértők és kevésbé beavatottak számára is – más és mást szinten, más és más aspektusból. A konferencia anyagából összeállított kötetet ennek szellemében haszonnal forgathatja bárki, aki már egy kicsit is érdeklődik a nyelvészet rejtett dimenziói iránt.

Hetényi Henrietta
nyelvmentor szakirányos hallgató