1. Tóth Orsolya – névtan
Budapest városrészneveinek vizsgálata

     Budapest városrészneveinek többségéről jelentek meg már tanulmányok, de összefoglalóan még nem vizsgálták őket. Ezt kívánom dolgozatomban megtenni.
     A városrésznév olyan földrajzi név, amely a városon belül történelmileg, vagy új beépítéssel kialakult elkülönült városrészeket jelöl. Budapest 23 kerületében összesen 194 városrész található. A városrészek általában a kerületeket osztják kisebb részekre, bár jelen esetben közülük nyolc név két-két kerülethez, míg egy név három kerülethez is tartozik.
     A mai hivatalos városrészneveket Budapest teljes utcanévlexikona alapján gyűjtöttem össze. A változásokra vonatkozó adatokat elsősorban a FNESz-ből, valamint Budapest Főváros Levéltárának gyűjteményéből válogattam. A hivatkozás nélküli adatok ez utóbbiból származnak.
     Első ízben a jelentésük eredetét, az elnevezésük okát kutatom, a ma használatban lévő nevekre helyezve a hangsúlyt. A nevek magyarázatakor közvetlenül a városrésznév után álló római szám azt a kerületet jelöli, amelyben a városrész található. Ezután felsorolom az adott városrész névváltozásait, ahol lehet, ott zárójelben jelölöm ezek dátumát. Szögletes zárójelben tüntetem fel a különböző oklevelekben, írásokban fellelhető előfordulásokat.
     A dolgozat második felében ezek figyelembevételével jelentéstanilag, illetve morfológiailag rendszerezem őket. Jelentéstani szempontból a Hajdú-féle felosztást veszem alapul, a 4 fő kategórián belül (személynévi eredetű, földrajzi névi eredetű, az ember környezetéből származó elnevezések, természetből származó elnevezések, illetve vitatott eredetű nevek) alkategóriákat is megkülönböztetve.
     Ezt követően kitérek az utcanevek vizsgálataiból ismert névbokrokra is, a városrésznevekre vonatkoztatva őket. Így a homogén és a heterogén névbokrokra, valamint a névbokrosítás egyéb jellegzetességeiről is szólok.
     A névanyagban előforduló földrajzi közneveket osztályozom, valamint vizsgálom az előfordulási gyakoriságukat is.
     Végül kitérek a nevekben történt változások különböző okaira, alaki és tartalmi típusaira, hatásaira.
     Befejezésként pedig összegzem a névadással, illetve a jelenlegi névállománnyal kapcsolatos észrevételeimet.

2. Kiss Zoltán – terminológia, lexikográfia
Egy szaklexikográfiai munka előkészületeiről

A terminológiafejlesztés sem hazai, sem nemzetközi tekintetben nem foglal el a jelentőségének megfelelő helyet: a terminusok nincsenek pontosan kodifikálva, nincsenek egységes irányelvek és sok esetben egymástól elszigetelten folynak a vizsgálatok.
Ennek következménye, hogy a szótárak, lexikonok sem tudnak pontos képet adni az adott fogalomról: a terminus metaforizálódik, vagyis a köznyelvben több kifejezés alakul ki rá. Ezt a problémát az oktatás sem tudja megoldani, mivel intézményesített keretek között jelenleg sincs lehetőség az adott terminológia megismertetésére, a szakmai fogalmak terminusainak elsajátítására, ami pedig nagyon fontos lenne, mivel a szaktárgyi ismeretek közvetítésében a terminusok mint kulcsszavak szerepelnek.
A megoldás az egyes szakterületek terminológiai adatbázisainak a létrehozása lenne, amelyek alapján terminológiai szótárakat, majd az ezekben található pontos adatok felhasználásával tankönyveket, tanulási segédleteket lehetne elkészíteni.
Előadásomban egy ilyen szaklexikográfiai munkának, a motorkerékpár-szerelés terminológiájának a kidolgozását célzó munkafolyamatnak az első fázisát fogom bemutatni.

3. Horváth Attila – nyelvpolitika
A szuahéli nyelvpolitika legújabb fejleményei

A szuahéli (Kiswahili) azon kevés afrikai nyelv közé tartozik, amelynek a jelentősége az utóbbi évtizedekben sem szorult vissza.   Az újabban  felerősödő  államközi integrációs törekvésekben, de az egyre inkább erősödő digitális kultúrában sem csökkennek pozíciói, amit nagyrészt  a nagy múltú és többé-kevésbé koherens nyelvpolitikának köszönhet.  Az előadás bepillantást nyújt az utóbbi évek Kelet-Afrikájának  nyelvpolitikai lépéseibe. 

4. Babusa Nikoletta – magyar mint idegen nyelv
A kontrasztivitás szerepe a magyar mint idegen nyelv kommunikatív oktatásában

Az idegennyelv-didaktika a kognitív pszichológia és a konstruktivista pedagógia segítségével az idegennyelv-tanulás / -elsajátítás lényegét a kontrasztivitásban, illetőleg a nyelvtanuló transzferképességében látja. A kommunikatív módszerek, amelyek az L2-oktatásban a jelentés irányító szerepét tartják fontosnak, a transzferképességet mind a struktúrában, mind az L2-tanulói tudatban, mind az L2-elsajátítás „fluency” és „accuracy” folyamatában feltételezik. A magyar mint idegen nyelv (MID) mint modern nyelvoktatás a 20. század közepétől bontakozik ki, a magyar nyelv agglutinatív mássága, kis presztízsű volta kapcsán zömében célnyelvi környezetben, Magyarországon folyik. Ezért a kommunikatív szempontoknak, ellentétben a hazai világnyelvek tanóra keretű oktatásának felfogásával, nyitottabban, tanórai keretre és célnyelvi beszélőközösségben tanulandókra is ki kell terjednie. Így különös jelentőséggel bír az „accuracy” és „fluency” viszonya. A magyar mint idegen nyelv tanulójának transzferképessége explicit vagy implicit kontrasztokban fejlődik. Ez a fejlődés akkor lesz sikeres, ha a MID-tanuló a megtanult nyelvtant és a megszerzett rutinokat helyes kontrasztokban képes összekapcsolni.

5. Karácsony Fanni – nyelvelmélet, uralisztika
Nominalitás az uráli nyelvekben

A nominalitás kérdései: létezik-e valódi nominális mondat; lehet-e a névszó önmagában állítmány?
A nominális mondat típusai; az uráli nyelvekben előforduló típusok és megvalósulások; a nominalitás határai.

6. Németh Szilvia – nyelvtipológia, kontrasztív nyelvészet
Morfológiai fókuszáló a manysiban

Előadásomban egy máig nem kutatott jelenséget szeretnék bemutatni rövid tipológiai résszel. A manysiban van egy morfológiai fókuszáló, ami a hantin kívül semmilyen más finnugor nyelvben nem található meg. A szócska nem a mondat egész fókuszát jelöli, csak az igei részt. A szerkezet bemutatása után rátérek a problémákra, azután áttekintem, hogy a világ nyelveiben hogyan történik a fókuszálás, milyen eszközökkel, milyen esetekben és ebben a rendszerben hol helyezkedik el a manysi szerkezet.

7. Tempfli Kátya – pszicholingvisztika, szociolingvisztika
Prelingvális és posztlingvális siket jelnyelv-használók nyelvhasználatának az összehasonlítása

Kísérleteket teszek a két csoport tagjainál a nyelvelsajátítás folyamatának a modellálására, néhány kognitív folyamat feltérképezésére is. Néhány társadalmi kérdést is fogok érinteni.

8. Bíró Ágnes – szociolingvisztika
A meggyőzés és az érvelés eszközei választási kampánybeszédekben

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a meggyőzés és az érvelés milyen nyelvi eszközeivel éltek a politikusok különböző választócsoportok előtt tartott kampánybeszédeikben, különös tekintettel arra, hogy inkább a hallgatósággal való azonosulást választották-e a rokonszenv elnyerése és a meggyőzés érdekében, vagy a tekintélyen alapuló érvelést hívták segítségül szavahihetőségük és megbízhatóságuk bizonyítására, és ehhez milyen nyelvi eszközöket alkalmaztak. A vizsgálat alapjául a 2006. évi országgyűlési választások előtti kampánybeszédek szolgáltak.

9. Mucsi Eszter (PhD-hallgató) − diskurzuselemzés
Az orvos-beteg kapcsolat és kommunikációs problémái

A doktori képzés keretében folyó kutatásaim témája az orvos-beteg interakciónak mint speciális kommunikációs viszonynak a vizsgálata. A vizsgálat tárgyát képezik az orvos-beteg kapcsolatban megnyilvánuló kommunikációs események, stratégiák és ezek hatásai is. A kutatás célja az orvos-beteg interakció hiányosságainak és problémáinak a feltárása, és egy ehhez szükséges módszer kidolgozása. A kutatás során – többek között – az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mi lehet az oka a számos esetben hiányos vagy sikertelen kommunikációnak (és konzultációnak)? A felek által reprezentált stratégiák és elvárások különbözősége? Mennyiben befolyásolják a beteg társadalmi/szociológiai jellemzők szerinti meghatározottságai a konzultációt, és az orvosnak hogyan kell felmérnie ezeket? Miképpen alakítsa ki a tájékoztatás és a kommunikáció stratégiáit úgy, hogy az egyrészt megfeleljen a beteg elvárásainak, másrészt hatékony is lehessen?
Előadásomban először fölvázolom mindazon elméleti alapvetéseket, amelyek nélkülözhetetlenek a kérdéskör kutatásához. Majd a kutatásomban alkalmazott módszerek egyikének – a diskurzuselemzésnek – a segítségével próbálom megválaszolni az általam feltett kérdéseket.

10. Pápay Kinga (PhD-hallgató) – igazságügyi nyelvészet
„Voice stress” analízis és hazugságvizsgálat

A 2001. szeptember 11. után törvénybe iktatott amerikai rendelkezés az egyik szövetségi légi törvényben engedélyezi a „voice stress” analízist a sok technológia egyikeként, amelyek segítenek megelőzni a terrorista támadásokat. A cél az utasok kiszűrése a jegypénztáraknál, illetve biztonsági pontoknál a beszédhangban mért abnormális mértékű szorongás, feszültség alapján. A poligráfos vizsgálattal szemben a hang stressz-szintjének mérése az adott személy engedélye – akár fizikai jelenléte nélkül is – elvégezhető, néhány repülőtéren már használatban vannak az erre a célra kifejlesztett, ún. hangértékelők. Kérdés, hogy ezek az eszközök mennyire megbízhatóak a félelem és szorongás felderítésének, illetve a hazugság vizsgálatának tekintetében: melyek azok a beszédjellemzők, amelyek igazolhatják a feszültséget/hazugságot, és mennyire számítanak ezek megbízhatónak a poligráfos vizsgálatokhoz képest. A nemzetközi kriminalisztikai kutatások eredményei és klinikai adatok alapján igazolható a kapcsolat a stressz okozta pszichológiai változások és a hangminőség között. A jelenlegi műszeres hazugságvizsgáló technológiák és eljárások a hang stressz-szintjének elemzéséhez a zönge instabilitásának jellemzését használják fel a frekvencia-ingadozás (jitter) és az amplitúdó-ingadozás (shimmer) mérésével, de a spektrális energiaeloszlás ingadozásai (idő-, frekvencia-, energiaingadozás) szintén érzékenyek a stresszhelyzettel járó fiziológiai változásokra. A jelenleg piacon lévő hangfeszültség-elemző eszközök közül azok a pontosabbak, amelyek összetettebb algoritmusokat használnak, és a zönge instabilitásán kívül a beszédjel egyéb aspektusait is elemzik; illetve minél feszültebb az egyén, annál nagyobb eséllyel mutatják ki azt. A poligráfos vizsgálatokkal összehasonlítva, a „voice stress” analízis költségkímélőbb és kevésbé időigényes, ugyanakkor kevésbé megbízható, mint a standard poligráf-tesztek.

11. Folmeg Márta – szociolingvisztika, gender nyelvészet
Vajon létezik férfi és női nyelv?

A női-férfi kommunikáció kutatásával foglalkozom, elsősorban szociolingvisztikai szempontból, vagyis: mi a valódi oka a két nem eltérő nyelvhasználatának.
Tanulmányom fő kérdése, hogy a szocializációs és a genetikai hatások hogyan befolyásolják az egyének szóbeli megnyilvánulásait.
Vajon létezik férfi és női nyelv?
Bemutatom, hogy a két nemmel kapcsolatos előzetes elvárások milyen lenyomatot hagynak a kifejezésmódokon. A magyar nyelvben megjelenő nőies és férfias vonások ismertetésére teszek kísérletet.
Továbbá kitérek arra, hogy a közéletben milyen hátránnyal indulnak a nők, és hogy mutatkozik meg mindez a női kvóta kérdéskörében. A nők alulreprezentáltsága a parlamentben kétséget kizáróan visszavezethető nyelvhasználati stratégiáikra és egyéb, a társadalomban meglévő sztereotípiákra. Ezeket a sematizált képeket nevezhetném akár előítéleteknek is, amelyek a társadalom egyes rétegeit marginalizálják.
Jelen esetben, a női kvóta törvényjavaslat leszavazásával, első látásra a nőket éri hátrányos megkülönböztetés, de valójában − véleményem szerint − éppen a férfiakat sújtaná negatív diszkrimináció e javaslat törvényerőre emelkedésével, mivel mesterségesen szorítaná ki bizonyos hányadukat a parlamentből. Viszont nőtársaimnak jelen körülmények között − ha nem is a férfiakkal egyenlően, de mindenesetre − már megvan az a lehetősége, hogy fontos szerepet vállaljanak a közélet irányításában.
Egyenlőség feltehetően nem jön létre ezen a területen, mert a női nyelvhasználat a politikai szféra jelenlegi keretei között diszfunkcionál.    

12. Alapi Zita – szociolingvisztika, gender nyelvészet
Nyelvhasználatbeli különbségek a két nem között gyermekkorban

     Mivel a nemre jellemző nyelvhasználat elsajátítása szocializációs folyamat, a különböző életkorokban különböző mértékű az eltérés a férfi-női nyelvhasználat között, a nemspecifikus sajátosságok száma idővel nő. A kommunikációs stratégiákat szintén a szocializáció folyamán tanuljuk meg alkalmazni, gyermekkorban a legfőbb csoportszervező elv, amely a nyelvhasználati mintákat is irányítja, a nem.
     Kutatásomban, amelyet a konverzációelemzés módszertanának alkalmazásával folytattam, azt vizsgáltam, hogy 7-8 éves korban tetten érhető-e a két nem nyelvhasználata közötti különbség, illetve, hogy az életkor előrehaladtával, öt év elteltével mennyiben tapasztalható ebben további növekedés.

13. Marusnik Tünde – szociolingvisztika
A magyar nyelv sztenderd változatának meghatározási lehetősége a beszélők intuíciója alapján

     A szociolingvisztikai vizsgálatok közhelyének számít, hogy kialakult írásbeliséggel rendelkező nyelvekben, amilyen a magyar is, élesen elválnak egymástól a sztenderd és a nem sztenderd nyelvváltozatok. Ez az elkülönülés gyakran társul nyelvészeti szempontból megalapozatlan társadalmi konfliktusokkal (például a regionális változatok stigmatizációjával).
     A szociolingvisztika feladata, hogy ezeknek a problémáknak a megoldását megbízható, a tudományosság kritériumainak megfelelő módszerek segítségével gyűjtött adatok elemzésével segítse. Ehhez kíván hozzájárulni az előadásban ismertetendő kérdőíves vizsgálat, amely arra kereste a választ, hogy a beszélők intuíciója alapján milyen kritériumok mentén határozható meg a sztenderd magyar nyelvváltozat fogalma.
     Az eredmények azt mutatták, hogy a beszélők számára a sztenderd magyar nyelvváltozat meghatározó kritériumai többek között lingua franca jellege és elterjedtsége a médiában. Dick Smakman (1999, 2006) lengyel és holland nyelvterületen végzett kutatásainak eredményei lehetővé tették az adatok nemzetközi összehasonlítását, amelyből kiderült, hogy mindhárom nyelvközösség beszélőinek intuíciói között vannak hasonlóságok és eltérések is.
Az előadásban a módszerek és az eredmények részletes ismertetése után elemzem a vizsgálat tanulságait, és bemutatok néhány további lehetséges kutatási irányt is.

14. Roskó Mária − nyelv és gondolkodás
Ellentétes jelentések kialakulása

Egy-egy kifejezés sokszor képes magába sűríteni társadalmi, művelődéstörténeti folyamatokat, pszichológiai tartalmakat, amelyek néha egészen meglepő módon azt hozhatják magukkal, hogy az adott szó jelentése önmaga ellentétére változik. Előadásomban ilyen jelenségeket vázolok fel, főként jelentéstörténeti szempontból. (Például: parázna: ’szűz’, majd ’feslett erkölcsű nőszemély’.) Elsősorban az esetek speciális voltát hangsúlyozom, de a nyelv és gondolkodás kapcsolata révén egyetemesebb összefüggéseket is megkísérelek feltárni.

15. Kiss László Péter – fonetika, mesterséges nyelvek
Az eszperantó nyelv hangrendszeréről

Az előadás célja az eszperantó nemzetközi nyelv hangrendszerének vázlatos áttekintése, és az eszperantó ĥ /x/ fonémával kapcsolatos problémakör bemutatása. Az élőbeszéd a nyelv elsődleges és legáltalánosabb megnyilvánulása, ezért a beszéd, azon belül is a hangok tanulmányozása a nyelvészet egyik alapvető feladata. Az egyes nyelvek leírásának egyik elengedhetetlen része az adott nyelv hangrendszerének alapos tanulmányozása. Különösen igaz ez egy olyan nyelv esetében, mint az eszperantó, amelynek célja a nemzetek közötti kommunikáció elősegítése.

16. Bogyay Katalin Jusztina − mesterséges nyelvek
Tolkien mesterséges nyelvei

„Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul”
„Egy Gyűrű mind felett, egy Gyűrű kegyetlen, egy sötétbe zár, bilincs az Egyetlen”
J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvtrilógiája által vált híressé. Az általa felépített világ tökéletesítéséhez és hitelességéhez szükség volt arra, hogy a világokban elhelyezett legendás lények külön-külön saját nyelvet beszéljenek. Nyelvész lévén, Tolkien az általa megalkotott világnak saját maga által alkotott nyelveket is „ajándékozott”.
Nyelvészeti tudományos munkái elsősorban a Beowulf, Sir Gawain és a Zöld Lovag témakörökhöz kapcsolódtak. Idejének nagy részében azonban mesterséges nyelveinek tökéletesítésével, csiszolgatásával foglalatoskodott. A Gyűrűk Ura című művét és az általa kitalált világhoz kapcsolódó nyelveket élete végéig finomítgatta. Az általa kifejlesztett mesterséges nyelvek: a sindarin (sinda) – valamint három nyelvjárása – és a quenya – az eldák által beszélt nyelvek; az adûnaic (adûni), a nyugori (a közös nyelv) és az éorlingok nyelve; az ondorim az entek nyelve; a Fekete Beszéd (az orkok és a mordoriak nyelve); a khûzdul a törpök nyelve. A legkidolgozottabbak a sindarin és a quenya, amelyeknek nyelvtanában finn és indoeurópai jegyek keverednek, szókincse 3000 szóból áll, valamint a khûzdul, amely a sémi nyelvek mintájára készült. Tolkien a sindarin nyelv lejegyzéséhez kétféle írást fejlesztett ki: a tengwart és a cirthet. Az előbbi folyóírás, az utóbbi rúnaírás.
Az előadásban szó esik a fent említett nyelvek „történetéről”, grammatikájáról és hangtanáról.