Kelemen Sándor az ELTE BTK-n végzett általános és alkalmazott nyelvészet - orosz nyelv és irodalom szakon 1978-ban. 1981 és 2009 között volt tanszékünk tudományos munkatársa a Zsilka János professzor által alapított és vezetett "Nyelvi mozgásformák dialektikája" kutatócsoport tagjaként, majd Zsilka professzor halála után tanszéki kutatóként.

A 2002-ben indult osztatlan alkalmazott nyelvészet szak programja keretében a következő tárgyakat oktatta: A nyelvi leírás elmélete, Pragmatika, Szemiotika. Speciális kollégiumokat is tartott Bevezetés a relevanciaelméleti pragmatikába és A nyelvhasználat vizsgálatának aspektusai - konverzációelemzés címmel.

Kelemen Sándor kutatási területei oktatási témáihoz kötődtek:

• nyelvelmélet, grammatikaelmélet - az utóbbi fél évszázad legjelentősebb nyelvelméletének, a generatív grammatikának a kialakulása, története és jelenlegi helyzete;
• a kognitív grammatika mint a formális nyelvelméletek alternatívája;
• szemiotika - az általános jelelmélet kérdései, a verbális jelek természete, verbális és nem-verbális jelek kölcsönhatása a kommunikatív folyamatokban;
• pragmatika - nyelvi rendszer és nyelvhasználat összefüggései, a megnyilatkozások interpretációjának folyamatai, a különböző pragmatikafelfogások összevetése.